Az első találkozást követően dől el az, hogy Ön számára önismereti munka vagy pszichoterápia javasolt. A pszichés zavar jellegétől függ a választandó pszichoterápiás módszer és pszichoterápiás terv. A következőkben tájékoztató jelleggel olvashat néhány terápiás formáról, amit a gyógyító munkámban alkalmazok.
Mi a viselkedésterápia? Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazunk viselkedésterápiát?
A viselkedésterápia bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszer többek között fóbiás zavarok (pl. félelem a tömegközlekedéstől, liftben, a hídon átkeléstől, magasságtól, zárt helyeken tartózkodástól, specifikus szorongáskeltő állatoktól, specifikus szorongáskeltő tárgyaktól), pánik zavar, kényszerbetegség esetén. Gyakran más pszichoterápiás módszerrel (pl. kognitív terápia, család- és párterápia, relaxációs terápia) kombináltan történik a kezelés. Sok páciens számára a pszichés panaszai tanuláslélektani hátterének a megértése, már önmagában biztonság-, kompetenciaélményt és kontrollérzetet ad. A terápia során kezdetben relaxált állapotban a terápiás szobában foglalkozunk a szorongást okozó problémával. Amikor a szorongás szint már csökkent a relaxáció hatására, akkor fokozatosan, lépésről-lépésre a terapeutával közösen a korábban elkerült helyszínre menjünk el a való világban (pl. közös liftezés, metrózás, hídon átkelés etc.). A páciens aktív résztvevője a terápiának, ezért a terápia lezárulása után is képessé válik egy esetleges későbbi állapotromlást követően saját terápiás terv kidolgozására és kivitelezésére. Ezzel kapcsolatban számos tájékoztató anyagot kap a terápia során, amelyek szakszerűen és érthetően segítenek Önnek problémája megértésében.
A sikeres viselkedésterápia hatására Ön képessé válik a korábban elkerült helyzetekkel megküzdeni, aminek következtében az élettere kitágul, pszichés jóléte és autonómiája erősödik.
A téma iránt érdeklődő látogató a következő könyvben további hasznos információkat talál a viselkedésterápiáról: Tringer László és Mórotz Kenéz (1985). Klinikai viselkedésterápiák. Magyar Pszichiátriai Társaság
Szerző: Boross Viktor
Mi a kognitív terápia? Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazunk kognitív terápiát?
A kognitív szó gondolkodást, megismerést jelent. Mindannyiunkra jellemző egy bizonyos gondolkodási stílus. Ez a gondolkodási stílus alapvetően meghatározza azt, hogy itt és most hogyan érezzük magunkat. Általánosan elmondható, hogy általában nem a helyzet határozza meg azt, hogyan érezzük magunkat, hanem az, ahogyan a helyzetről gondolkodunk. Gyermekként számos korai élmény és későbbi kritikus életesemény hatására formálódik a gondolkodásunk. A negatív életesemények hatására kialakuló specifikus gondolkodási stílus sérülékenységet jelent bizonyos pszichés zavarok kialakulására. A terápia során az egyénre jellemző gondolkodási jellemzők megismerése zajlik egy bizalmi terápiás kapcsolat keretei között.
A kognitív terápiát gyakran viselkedésterápiával kombinálva alkalmazzuk, noha önálló terápiás formaként is alkalmazható.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság enyhe és középsúlyos depresszió esetén a kognitív terápiát az elsőként választandó terápiás módszerként ajánlja. Míg a kognitív terápia hatására a gondolkodás, beállítódás és viselkedés is változik, addig gyógyszeres terápia hatására nem feltétlenül történik ilyen komplex változás. Számos más pszichés zavar (pánik zavar, szociális fóbia, hipochondriázis, poszttraumás stressz zavar, evészavar bizonyos típusai, alvászavar) esetén bizonyítottan hatékony a kognitív terápia.
A kognitív terápia újabb irányzataiban nagy hangsúlyt kap a pszichoterápiás munkában a gondolatok elfogadásának a képessége (tudatos jelenlét terápia, elfogadás és elköteleződés alapú terápia), amelyek hatékony módszerek a pszichés tünetek enyhítésére. Az újabb kognitív irányzatokban (dialektikus viselkedésterápia, sématerápia) az átfogó, ún. személyiségzavarok kezelése is központi témaként van jelen.
A fenti szorongásos és hangulati pszichés zavarok esetén általában 20 alkalmas kognitív terápiát javasolnak a panaszok súlyosságának függvényében, amennyiben azonban személyiségzavar (is) fennáll, abban az esetben, általában többéves kognitív pszichoterápia is indokolt lehet.
A kognitív terápia során olyan készségeket (pl. szociális, indulatkezelési, önérvényesítési, tudatos jelenlét) sajátít el a személy, amelyek által pszichés tünetei mérséklődnek, életszínvonala javul, a megtanult és begyakorolt készségek révén az életében később jelentkező nehézségekkel is érettebben tud megküzdeni, ezáltal az esetleges visszaesés veszélyét tudja csökkenteni.
A téma iránt érdeklődő látogató a következő könyvekben további hasznos információkat talál a kognitív terápiáról:
Beck, A.T., Rush, J. A., Shaw, B. F., Emery, G. (2000). A depresszió kognitív terápiája. Animula Kiadó, Budapest.
Beck, A. T., Freeman, A, Davis, D., D. (2009). A személyiségzavarok kognitív terápiája, Animula Kiadó, Budapest.
Beck, S. J. (2002). Kognitív terápia kezdőknek és haladóknak. VIKOTE, Budapest.
Perczel Forintos D., Mórotz K. (2010). Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó, Budapest.
Perczel Forintos D. és Kiss Zs. (szerk.) (2010). Higgyünk a szemünknek! ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Perczel Forintos D. (szerk.) (2011). A kognitív terápia fejlődése. Pszichológiai Szemle Könyvtár (15.), Akadémiai Kiadó.
Salkovskis, P. M. (szerk) (2000). A kognitív terápia térhódítása. Animula Kiadó, Budapest.
A kognitív terápia újabb hullámairól olvashat a következő könyvekben:
Young, J. E., Klosko, J. S., Weishaar, M. E. (2010). Sématerápia. Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest.
Lineha, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája. Medicina, Budapest.
Linehan, M. M. (2011). Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest.
Jon Kabat-Zinn (2009). Bárhová mész, ott vagy. Ursus Libris, Budapest.
Jon Kabat-Zinn (2011). Kiút a boldogtalanságból. Édesvíz Kiadó, Budapest.
Szondy M. (2012). Megélni a pillanatot – Mindfulness a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
Angol nyelven olvasó szorongásos és / vagy depressziós panaszoktól szenvedő páciensek részére ajánlom:
J. Teasdale, M. Williams, Z. Segal (2014). The mindful way workbook. The Guilford Press, New York, London.
A fenti könyv 2016-ban magyar nyelven is megjelent, a hanganyagok ingyenes letölthetők Itt, és akár okostelefonján is tudja hallgatni, gyakorolni a tudatos jelenlét gyakorlatokat, ezáltal egyre több időt tud eltölteni a jelenben.
Szerző: Boross Viktor
Tudatos jelenlét (mindfulness) alapú terápia kényszerbetegség gyógyításában
A mindfulness szó tudatos jelenlétet jelent. A terápia során a résztvevők megismerhetik és megtapasztalhatják a tudatos jelenlét speciális állapotát, amikor értékelés, minősítés nélkül szemlélik, megfigyelik a belső világukat, anélkül, hogy reagálnának rá, befolyásolnánk azok menetét. Mindezt nem könnyű elérni. A tudatos jelenlét egy készség, amely bárki számára elsajátítható, rendszeres gyakorlás által fejleszthető. Talán ismerős a mindennapi életből Önnek is, hogy robotpilóta üzemmódban élve a mindennapokat, nem tud elég időt fordítani arra, hogy jelen tudjon lenni abban, amit éppen csinál. A mindfulness gyakorlatok abban segítenek Önnek, hogy jelen tudjon lenni az életében pillanatról-pillanatra.
Néhány gyakorlat típus a mindfulness gyakorlatok közül: a légzés meditáció, a testpásztázás, a hallásmeditáció, a gondolatok megfigyelése, az evés- és a járásmeditáció, valamint a külső tárgyak megfigyelése (illetve látvány tudatosítása).
A tudatos jelenlét, a gondolatok minősítés nélküli megfigyelése segít a kényszerbetegségtől szenvedő pácienseknek abban, hogy egy új viszonyulási módot tudjon elsajátítani azokhoz a kényszergondolatokhoz (pl. agresszív, szexuális, vallásos, beszennyeződéssel kapcsolatos gondolatok), amelyek fájdalmat, szorongást, félelmet vagy szégyent váltanak ki őbenne. A megterhelő a gondolatok jöhetnek a múltból, amelyeken újra és újra rágódik a személy, és irányulhatnak a jövőre is, mint a jövőre irányuló katasztrofizáló gondolatok. A múlton való rágódás és a jövőn való aggódás számos pszichés zavar (depresszió, kényszerbetegség) kialakulásában és fennmaradásban játszik fontos szerepet. A mindfulness elsajátítása segít Önnek abban, hogy ezekkel a gondolatokkal máshogy tudjon bánni, mint korábban, ezáltal csökkentve azok szenvedést okozó hatását. A tudatos jelenlét gyakorlatokat egy önsegítő könyv / okos telefonra letöltött alkalmazás segítségével akár otthonában is el tudja sajátítani. Naponta kétszer javasolt gyakorolni a mindfulness gyakorlatokat akár otthonában, vagy a városban sétálva, munkahelyén, hogy a kívánt eredményt elérje.
A nemzetközi kutatások alapján számos bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy szorongásos és hangulati zavarok esetén hatékony módszer a mindfulness.
Amennyiben szeretne többet olvasni a mindflulnessről, ezeket a könyveket ajánljuk:
Jon Kabat-Zinn (2009). Bárhová mész, ott vagy. Ursus Libris, Budapest.
Jon Kabat-Zinn (2011). Kiút a boldogtalanságból. Édesvíz Kiadó, Budapest.
Szondy M. (2012). Megélni a pillanatot – Mindfulness a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
John Teasdale, Mark Williams, Zindel Segal (2016). Tudatos jelenlét a gyakorlatban. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
A John Teasdale, Mark Williams, Zindel Segal könyvhöz a kiadó honlapján elérhető gazdag hanganyag, amely a könyv olvasása során segíti a készség elsajátítását, fejlesztését. A hanganyagot erről az oldalról le is tudja tölteni okos telefonjára, és azon keresztül is tudja hallgatni, gyakorolni a tudatos jelenlét gyakorlatokat, ezáltal egyre több időt tud eltölteni a jelenben.
Számos mindfulness alkalmazás elérhető mobiltelefonon is, amelyek segítik az új gyakorlatok elsajátítását és emlékeztetnek – egy jó trénerhez hasonlóan – a szükséges gyakorlásra.
A Semmelweis Egyetem Klinika Pszichológia Tanszéken működő Mindfulness Központ oldalán és youtube csatornáján is elérhető számos videó anyag, amely az önálló gyakorlást, így a tudatos jelenlét készségének a fejlesztését segítik elő, amely által a kényszerbetegség tünetei is enyhíthetőek.
Jó gyakorlást kívánok!
A betegtájékoztatót összeállította: Boross Viktor
Mi a relaxáció? Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazunk relaxációs terápiát?
A relaxáció szó francia eredetű, középkori jogi kifejezés, jelentése: “a rabot elengedni”. Szimbolikusan azt fejezi ki, mintha egyazon ember lenne a börtönőr és a rab is. A relaxációs gyakorlatok révén elérhetővé válhat a “rab elengedése”. Többféle relaxációs módszer létezik, a két legismertebb az autogén tréning és a progresszív relaxáció. Autogén tréning esetén az “autogén”, “autogeneitás” szó jelentése: “az, ami belülről fakad”. Az autogeneitás azt a spontán élményt jelenti, ami a gyakorlat során megjelenik. A terápiás ülésen elsajátított gyakorlatokat a következő ülésig naponta kétszer szükséges gyakorolni (ez a tréning része a terápiának), míg az átélt élményt (“autogeneitás”) ítélkezésmentesen szemlélve naplójába vezeti a páciens. Az autogén tréning elsajátítása 14 alkalom alatt lehetséges. A páciens oldaláról nagyfokú elkötelezettségre van (itt is) szükség, hiszen a relaxációs terápia hatékonyságát alapvetően befolyásolja az autogén tréning rendszeres gyakorlása. Az autogén tréning egy olyan módszer, amit ha egyszer elsajátított a páciens, akkor más készségekhez hasonlóan (pl. autóvezetés, úszás) örökre az övé marad. Az autogén tréning önmagában is alkalmazható terápiás módszer, de más módszerekkel is lehet kombinálni (viselkedés- vagy kognitív terápia). Sokszor szorongásos panaszok (pl. pánik zavar, különböző fóbiák), pszichoszomatikus kórképek vagy alvászavar esetén alkalmazzák. Az autogén tréning jó módszer a munkahelyi vagy egyéb stressz okozta feszültség csökkentésére is. A módszernek nem a szorongás csökkentése az elsődleges célja, noha a rendszeres gyakorlással együtt járhat ezen panasz mérséklődése is.
Progresszív relaxáció esetén az izmok megfeszítésének és fokozatos elengedésének a megtanulása áll a középpontban.
A téma iránt érdeklődő látogató a következő könyvekben további hasznos információkat talál a relaxációról:
Bagdy E., Koronkai B. (1978). Relaxációs módszerek. Medicina, Budapest.
Csirszka J. (1993). Élményterápia. Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület, Budapest.
Szerző: Boross Viktor
Mi az egyéni rendszerszemléletű terápia? Mikor és milyen feltételek mellett alkalmazunk egyéni rendszerszemléletű terápiát?
Az egyéni rendszerszemléletű terápia azt jelenti, hogy egyéni terápiás formában foglalkozunk olyan témákkal, problémákkal, zavarokkal, amelyek gyakran a párkapcsolat vagy a család diszfunkcionális működésével kapcsolatosak. Gyakran előfordul, hogy a párkapcsolat vagy család valamelyik tagja nem vonható be a terápia, ezáltal nem tud pár- vagy családterápia indulni, noha az átélt szenvedés miatt indokolt volna. Az egyéni rendszerszemléletű terápiában az ilyen jellegű problémák a másik közvetlen fizikai jelenléte nélkül is végiggondolhatóvá válnak a másik személy(ek) nézőpontjának megjelenítésével.
Szerző: Boross Viktor
